Hatvan évvel ezelőtt, 1965-ben kezdték meg a kőolaj- és földgáz kitermelést Algyőn, amely máig megkerülhetetlen a hazai energiaellátásban. Az algyői helyszín jelentősége változatlan, a szerepe azonban a fenntarthatóság és az energiaátmenet jegyében fokozatosan átalakul: a szénhidrogén kitermelés mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a megújuló energiatermelés és tárolása.
A kutatók 1965 nyarán viszonylag sekély, 2200 méteres mélységben kőolajat találtak, és felfedezték hazánk egyik legfontosabb kőolaj- és földgázmezőjét. A nemzetközi szinten is számottevő találat óta hat évtized telt el, ezalatt az algyői lelőhely a hazai ellátásbiztonság legerősebb és legstabilabb pillérének bizonyult, a mezőn csaknem ezer szénhidrogén kutat fúrtak az évek során. Bár az ismert készletek fogynak, Algyő jelentősége ma is számottevő, hiszen a mező jelenleg az ország teljes földgáz-igényének tizedét, kőolaj-igényének öt százalékát biztosítja. A nyolcvanas években, a kitermelés csúcsán ez az arány elérte a hetven százalékot.
Az algyői telephely az energia-önellátás erősítésében és az importfüggőség csökkentésében játszott szerepén túl foglalkoztatásban is kiemelkedően teljesített: a kitermelés kezdete óta több ezer dolgozó számára biztosított stabil munkahelyet; közülük sokak számára a teljes pályafutásukon keresztül. Az itt felhalmozott tudásnak és innovációs kapacitásnak köszönhetően Algyő a magyar olaj- és gázipari technológiai fejlődésének központjává vált, számos korszerű kitermelési megoldást itt alkalmaztak először. Az algyői tapasztalatok nagyban hozzájárultak a hazai szénhidrogén-kitermelési hagyományok megerősítéséhez, szakember-generációk kineveléséhez is.
Algyőn az elmúlt hatvan év alatt 280 millió hordó kőolajat és 82,5 milliárd köbméter földgázt termeltek ki, amely összesen 800 millió hordó egyenértéket jelent. Az arányok érzékeltetésére: a 280 millió hordónyi kőolajból finomított üzemanyaggal 550 millió átlagos személyautót lehetne teletankolni, a 82,5 milliárd köbméternyi gáz húsz éven át elegendő lenne az összes gázzal fűtő hazai háztartás ellátására. A MOL algyői telephelye azonban jóval több mint a szénhidrogén-termelés és annak infrastruktúrája: itt a MOL kutatás-termelés divíziója szorosan együttműködik a vállalat más területeivel. Működik itt logisztikai telep, laboratórium, tűzoltóság, gáztermékek előállítása történik, a MOL karbantartási szervízszolgáltató cége és az ország stratégiai gáztárolója is itt található. Ezen kívül Algyő a területen más olajipari cégek termékeit is fogadja és feldolgozza. A telephely ma is csaknem nyolcszáz embernek ad munkát.
„Algyő a magyar energiaellátás igazi szimbóluma: egyszerre testesíti meg a kutatási és kitermelési hagyományainkat, elődeink és mai kollégáink elhivatottságát és szakértelmét, valamint az energiaátmenetben és a fenntartható energiahasználatban rejlő lehetőségeket. Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt hat évtizedben kulcsszerepet töltöttünk be az ország ellátásbiztonságában és elkötelezettek vagyunk, hogy Algyő szerepe a jövő energiaiparában is jelentős maradjon” – mondta Molnár József, a MOL-csoport vezérigazgatója.
A MOL-csoport hosszú távú SHAPE TOMORROW stratégiájának egyik kiemelt eleme az okos zöld átmenet, amelynek megvalósításához kulcsfontosságú a fosszilis energiahordozók mellett a megújuló energiaforrások arányának növelése. Ennek jegyében, a MOL egy 37,4 MWp teljesítményű napelemparkot és a hozzá kapcsolódó 40 MWh energiatárolási kapacitású villamosenergia-tároló rendszert épít fel algyői telephelyén. A beruházás lehetővé teszi az algyői MOL létesítmények villamosenergia függetlenségét, jelentősen javítja az elektromos ellátás rugalmasságát és évente 13 000 tonnával csökkenti a telephely CO2 kibocsátását.
A MOL Magyarországi Kutatás-Termelés egy új kőolajtalálat bejelentésével ünnepelte a hatvanéves évfordulót. A magyarországi Galgahévíz közelében mintegy 2400 méter mélyen új kőolajlelőhelyet talált a MOL és az O&GD. Az O&GD és a MOL az 51%-49% tulajdoni hányad arányában osztoznak a kitermelt mennyiségen. A Galgahévíz-4 elnevezésű kút körülbelül napi ezer hordó kőolaj termelésére képes, amit a százhalombattai Dunai Finomítóban dolgoznak fel.
