Egy rejtélyes, régi kő van a volt szörpüzem területén, ahova az Obi épül majd.
Csőzik László polgármester gondolatai a római kőről érdekes helytörténeti fejtegetésnek tűnnek, ám úgy fest, mindez több annál. A kő annyira régi, hogy még a legnagyobb római császárt, Nagy Konstantint és az ő győztes csatáját is „láthatta”. A múzeumi szakemberek a terepmunkálatok előtt megvizsgálják a követ, hogy kiderítsék, valóban római emlék-e.
„Azt már jól tudjuk, hogy régóta ott áll, nem mozdították el még a szörpüzem építésekor sem. Péva József, aki a közeli Sulák utcában lakik, azt mesélte, hogy a követ mindig is nagy becsben tartották és „római kőként” emlegették. Ha igaz az eredete, akkor évezredes emlékkel bővülne Érd történelmi leltára, ami igazolja, milyen komoly múltja van városunknak. Már csak azért is nagy a valószínűsége, hogy római kori, mert akkoriban egy rendkívül fontos hadi- és kereskedelmi út vezetett át a mai Érd déli területein, a Duna mellett.
Ennek emlékét nemcsak a Kereskényi Gyula helytörténész által feltárt érdligeti római mérföldkő idézi, hanem többek között a 2012-es régészeti kutatások is, amely során a Kakukk-hegy közelében Ófaluban feltárták a négyméter széles római út több szakaszát.
Hogy tudtak építkezni, az nem vitás, mert egyes részei 1800 év múltán, még mai is kiváló állapotban vannak a föld alatt. De hogy jön ide Nagy Konstantin? A Római Birodalom újjászervezője, az első keresztény császár megfordult „minálunk”. Kr. u. 322-ben egy nagy győztes csatát vívott a szarmatákkal Campona erődnél, amelyik a szomszédunkban, a mai Tétényben állt. Ehhez az erdőhöz vezetett a római út. Az érdligeti mérföldkőről már tudjuk, hogy valamikor 229-230 körül készült, ha az egykori Napsugár szörpgyár területén álló is ilyen régi, bizony „láthatta” a győzedelmes császárt és seregeit felvonulni” – olvasható a polgármester közösségi média felületén.
