Látványos fejlődésen megy keresztül a fenyvesparkvárosi Klímapark közösségi kertje, számol be Csőzik László polgármester a közösségi médiában. Elkészültek a magaságyások, megtörtént azok feltöltése, kihelyezték a kerti padokat, és már az első fűszer- és gyógynövények is a földbe kerültek. A következő fontos lépés a kerti csap üzembe helyezése lesz, amely kulcsfontosságú a jelenlegi, rendkívül száraz időszakban.
Bár a kert kialakításakor tudatosan olyan növényeket választottak, amelyek jobban tűrik a szárazságot, az egyre gyakoribb aszályos időszakok miatt az öntözés elengedhetetlen. A Klímapark egyik alapvető célja éppen az, hogy a klímaváltozás hatásaira reagáló, alkalmazkodó zöldfelületi megoldásokat mutasson be.
A kert fenntartása közösségi alapon működik majd, a környék lakói, a park iránt elkötelezett önkéntesek, környezetvédő civilek, kertészeti szakemberek és a Városgazda munkatársai együtt gondoskodnak a területről. A látogatók tájékoztatását információs táblák segítik, amelyek hamarosan minden fontos tudnivalót tartalmaznak.
Különösen fontos eleme a projektnek a tudásmegosztás. Az érdeklődők személyesen is tanulhatnak a szakemberektől: május 16-án 9:00 -12:00 óra között nyílt eseményt tartanak a Darukezelő utcai Klímaparkban. A programon részt vesz Domokos Balázs kertészmérnök, az érdi Kert Stúdió alapítója is, aki a park egyik megálmodója. Amennyiben valaki nem tud eljönni a találkozóra, de kérdései vannak, írja meg az Érdköve egyesület címére: erdikornyezetvedok@gmail.com.
A közösségi kert különlegessége, hogy teljes egészében újrahasznosított anyagokból épült, bontott kövek, téglák, régi szegélyek és gallyazásból származó ágak kaptak új életet. A kivitelezés során modern, biológiai alapú megoldásokat alkalmaztak: a talaj vízmegtartását speciális, lebomló talajkondicionálóval (ZEBÁ-val) segítik, a facsemeték ültetésekor mikorrhiza gombákat használnak, amelyek támogatják a gyökérfejlődést, a jövőben kísérleti módszerekkel, például magról nevelt fákkal is bővítenék az állományt.
A kert kialakítása csak egy állomása a Klímapark hosszú távú fejlesztésének. A tervek között szerepel további fák telepítése, a meglévő állomány állapotfelmérése, gyíknapozók és rovarhotelek kialakítása. A park már most is számos különleges elemmel büszkélkedhet, például egy huszonnégy méter hosszú mezítlábas tanösvénnyel és több tucat madárodúval.
A terület néhány évvel ezelőtt még elhanyagolt, szemetes park volt, invazív növényfajokkal borítva. A közösség és a szakemberek összefogásával sikerült megtisztítani és újragondolni a jövőjét. A fejlesztések során végig figyelembe vették a lakók véleményét is.
Az utóbbi évek extrém időjárása – különösen a súlyos aszályok – megerősítette, hogy sürgős és tudatos beavatkozásra van szükség. A klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik, hogyan tervezünk zöldterületeket: kulcskérdés az esővíz gyűjtése, megtartása és hasznosítása.
A Klímapark koncepciója már kezdetektől ezekre a szempontokra épült. A projekt szellemi örökségéhez tartozik Palkó Zsolt munkássága is, aki a kezdeti tervezésben meghatározó szerepet játszott.
A cél világos, egy olyan fenntartható, közösségi alapú zöldterület létrehozása, amely tizenöt-húsz év múlva is élhető, egészséges és zöld marad, példát mutatva arra, hogyan alkalmazkodhatunk a változó klímához.
