A város címere fekete kávás, csücskös talpú pajzs, felül arany mezőben koronás fa jelenik meg, alul zöld mezőben stilizált táj motívumok utalnak a település földrajzára. A koronás fa a helyi történeti folytonosság jelképe, a színek és formák pedig a földrajzi környezetre rezonálnak.
Érd címere két vízszintes mezőre oszlik. Felül arany alapon egy ötkaréjos zöld fa áll, amely a tervezők szerint az Árpád, kori „Erdő,Erdu” névre és a királyi erdőőrök lakóira utal. Más magyarázat szerint az Érd név a vízfolyást jelentő „ér” főnév -d képzős alakjából ered. A lombkorona közepén aranyló korona látható, három ága a település múltjában kiemelt szerepet játszó ákosházi Sárkány, Batthyány és Illésházy családokra emlékeztet, a koronaágak „szirmai” pedig Érd kilenc ősi településmagját jelképezik.
Az alsó, kék mező a Duna hajdani, a maihoz képest jóval nagyobb jelentőségét idézi fel, rév, kikötő, vízimalmok világát. Középen vörös sárkány látható, ívbe hajló farkával hurkot formál, és latin keresztet döf a saját torkába. Horváth Lajos értelmezése szerint ez arra utal, hogy a Sárkány család tagjai a XV–XVI. században Zsigmond király Sárkányos rendjének vitézei voltak, a rend feladata a török elleni küzdelem, végső soron az országot rontó gonosz visszaszorítása volt.
Forrás: erd.hu
