Április elseje minden évben különleges jelentőséggel bír Százhalombatta életében, hiszen ezen a napon ünnepelik a várossá nyilvánítás évfordulóját. Idén már az 56. alkalommal emlékeztek meg erről a jeles eseményről, amely nem csupán múltidézés, hanem a közösségi értékek ünnepe is egyben.
Az évfordulóhoz kapcsolódóan megrendezett Értékek Napja méltó módon helyezte a középpontba mindazt, ami Százhalombattát igazán különlegessé teszi, a hagyományokat, az itt élők összetartását és a helyi értékek sokszínűségét. A programok során a város lakói betekintést nyerhettek a település kulturális, közösségi és szellemi örökségébe, miközben közösen ünnepelték mindazt, amit az elmúlt évtizedekben együtt hoztak létre.
Az 1970-ben várossá nyilvánított település azóta folyamatos fejlődésen ment keresztül, ám identitásának alapját mindvégig a közösség ereje adja. Az Értékek Napja is az összetartozást erősíti, lehetőséget teremt arra, hogy a helyiek újra felfedezzék közös kincseiket, legyen szó kulturális hagyományokról, civil kezdeményezésekről vagy a mindennapokat formáló emberi kapcsolódásokról.
Ugyanakkor az ünnep nemcsak a múltról szólt, hanem a jövőről is. Százhalombatta példája jól mutatja, hogy egy város értéke nem pusztán épített környezetében vagy intézményeiben mérhető, hanem abban a közösségi szövetben, amely generációról generációra tovább örökíti a hely szellemét.
A konferencián bemutatták a Százhalombattai Értéktárba már bekerült „Battaikum” elemeket, illetve ismertették az újonnan felvett szellemi és tárgyi értékeket, amelyek képviselőit oklevéllel köszöntötték.
Értékteremtő tevékenységként került be Poroszlai Ildikó egykori múzeumigazgató, Jankovics Márta helytörténeti és irodalmi, Kovács Marianna mesemondó és a Liszt Ferenc Vegyeskar munkássága. Új tárgyi elemként került be a szerb templom Péter és Pál ikonosztáza, valamint a Dunamenti Erőmű három kéménye. A Szent István templom, a Szent László templom, a Szerb ortodox templom, az ikonosztáz a szerb templomban, a református templom, az Úrnapi virágsátrak, a Forrás Néptáncegyüttes, a Summerfest, László Bandy munkássága, a Régészeti Park, bronzkori-vaskori földvár és környezete, a római kori fürdő, „római” híd, a víztorony és a csőcsorda korábban felvett értékekként emlékeztettek a múltra.
