Költségvetés és új településterv Érd jövőjéért

3 perc olvasási idő

Több mint hatórás ülésen tárgyalta és fogadta el a februári közgyűlés a város idei legfontosabb döntéseit. Az érdi „miniparlamentben” élénk, olykor fárasztó, ám érdemi vita zajlott, olyan párbeszéd, amely a demokratikus működés természetes velejárója.

A képviselők elfogadták Érd 2026. évi költségvetését, amelyet a városvezetés a közgyűlésen „fapadosként” jellemzett. A hasonlat arra utal: az önkormányzat mozgástere továbbra is szűk, az önként vállalt feladatokra alig marad forrás.

Új településterv: korlátok a társasházépítésnek

A közgyűlés elfogadta a város új településtervét és az ehhez kapcsolódó építési szabályozást (HÉSZ), amely március 16-án lép hatályba. A dokumentum egyik központi célja a társasházépítések visszaszorítása és szigorúbb keretek közé terelése.

Az új szabályozás értelmében családi házas övezetben nem létesíthető társasház; ahol pedig erre lehetőség van, ott nagyobb telekméretet ír elő a rendelet. A beépíthetőség mértékét több ponton szigorították, a korábbi „kiskapuk” megszüntetésével.

A városvezetés emlékeztetett: a mostani lépés egy hosszabb folyamat része. Korábban településképi szigorításokat vezettek be, illetve változtatási tilalmat rendeltek el. Ugyanakkor több jelenleg is zajló beruházás még a 2023-as tilalom előtt kapott engedélyt, illetve voltak olyan projektek is, amelyek engedélyezése a kormányhivatal hatáskörében történt.

A társasházépítések visszafogását a közműkapacitások korlátai is indokolják: a víz- és áramszolgáltatás jelenlegi állapota nem teszi lehetővé újabb nagy volumenű lakásfejlesztések kiszolgálását mindaddig, amíg a szükséges infrastruktúra-fejlesztések nem valósulnak meg.

Zöldebb, tudatosabban szervezett város

Az új településterv ugyanakkor nem csupán korlátozásokat tartalmaz. Célja a város kiegyensúlyozott, élhető fejlődése:

  • az intézményi és szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése,
  • a zöldfelületek növelése,
  • új erdősáv kijelölése Tárnok irányába,
  • a gazdasági zónák ésszerűbb elhelyezése – a lakóövezetektől távolabb, elsősorban a déli városrészekben –,
  • valamint a jó minőségű érdi termőföldek védelme.

A dokumentum széles körű szakmai és lakossági egyeztetés eredményeként született meg: közel ezer észrevétel érkezett, és több lakossági fórumon is lehetőség nyílt a vélemények ütköztetésére.

A februári közgyűlés döntései így egyszerre tükrözik a jelenlegi pénzügyi realitásokat és a hosszabb távú városfejlesztési szándékot. A városvezetés szerint a most elfogadott keretek alkalmasak arra, hogy új irányt szabjanak Érd fejlődésének, amennyiben a jövőben kiszámíthatóbb, támogatóbb állami környezet segíti az önkormányzat munkáját.

Ossza meg ezt a cikket